Pénteken elfogadták - még az nap meg is hirdették a "Digitális Miskolc" programot. Papíron nem jelent mást, mint lehetőséget a legszegényebbeknek, hogy számítógéphez jussanak.
Rossz program? Egyáltalán nem. Lehetne jobban is? Határozottan igen.
Kezdjük azzal, hogy a városvezetés, ha komolyan gondolta volna a lemaradás mérséklését a digitális huszonegyedik századhoz képest, akkor nem a választások előtt tíz hónappal hirdeti meg a programot, hanem mondjuk két éve. Ha komolyan gondolná, és nem kampányfogás lenne, akkor a program komolyabban beépült volna a város szociális és oktatási programjába. Ha nem kampányfogás lenne, akkor alaposabban ki lenne dolgozva a feltétel rendszer.
Ha komolyan gondolnák a lemaradás behozatalát, akkor a "Digitális Miskolc" program nem csak laptop osztásból állna. Én sokkal többet szerettem volna látni. Nézzük a hiányzó elemeket:
1. Iskolai eszközpark. Otthon van egy laptop, de hiába, ha az intézményeinkben elavult technika van és abból is kevés. A számítógéppark három évente menthetetlenül elavul így ennyi időközönként gondoskodni kell a megújításáról: nem elég kampány szerűen, nem elég csak a választási években két-három szerencsésebb iskolában kicserélni a gépeket. Másrészt a huszonegyedik században fel kell szerelni minden iskolát azokkal az eszközökkel, melyek lehetővé tennék az eszközök mindennapos és aktív használatát az oktatásban. Ez nem csak számítógépeket, de projektorokat és hálózati infrastruktúrát is jelent... Persze miután legalább azt elértük, hogy iskoláink nem omlanak össze, és gyerekeinkre nem hullik a vakolat...
2. Városi információs rendszerek. A digitális városban nem az a legfontosabb, hogy a lakosoknak van számítógépük, hanem hogy azt tudják használni. ha nincsenek a városban információs rendszerek, akkor hiába osztogatunk laptopokat, a város nem lép be magától a digitális korba. Az én digitális Miskolcom első körben három nagy információs rendszert építene ki: egy a városi közlekedésről, másik a városi oktatásról szolgáltatna információkat, a harmadik a szociális rendszert fedné le. Hihetetlennek tűnik ugyanis, hogy bár fejlett technológiákról beszélünk, még minden igazolást - akár a saját önkormányzati cégeink és intézményeink között is - kézzel kell beszereznünk és igazolnunk. Jövedelem igazolás helyett a NAV-tól elektronikusan lekért adatok, az iskolákban elektronikus naplók, melyek nem csak a szülőknek, de adott esetben a gyermekvédelemnek is szolgáltatnak adatokat...
3. Digitális Miskolc, mint gyermekvédelem eszköze. Tudják, hogy Miskolcon, a Testvérvárosok útja 12. alatt van a Kék Vonal Klubház, ahol gyerekekkel foglalkoznak, akik csavargás helyett beülhetnek játszani és tanulni? A Kék Vonal Alapítvány kihasználja az informatika szórakoztató jellegét és olyan gyermekeknek biztosít felügyeletet, akik amúgy csak kóborolnának és "bandáznának". Sajnos az a gond, hogy egy Klubház nem csinál nyarat. Legalább még egy kellene csak az Avasra, és a többi városrészben is szívesen látnánk ilyen intézményeket. Ezek támogatása is éppen a Digitális Miskolc program része kellene, hogy legyen.
Összefoglalva: jó kezdeményezés a Digitális Miskolc, de kevés, és túl későn. Ettől függetlenül hétfőtől tessék csak pályázni: http://digitalismiskolc.hu, december végig lehet leadni a pályázatokat.
