A kampánynak vége, az újraválasztás kipipálva, már csak komolyabb botrányok nélkül végig kell ülni a következő öt évet, és meg van a családban mindenkinek a havi fixe. Körülbelül ilyenek járhatnak a miskolci városvezetők fejében, hisz mióta újra biztosították a többségüket a Városházán mindenki eltűnt. Eltűntek a képviselők, eltűntek az átadó ünnepségek. A város lassan tetszhalottá dermedt.

Akárcsak a blogunk. Egyszerű: mi pihenőt tartottunk, mert megtehettük. Nem a blogon múlott, hogy a Polgármesteri Hivatal és a Közgyűlés teszi-e a dolgát, vagy csak maszatolnak össze-vissza. Nem a mi feladatunk vezetni a várost - csak akkor, ha az előbbiek képtelenek rá.

Már pedig az elmúlt több mint három hónap erről tanúskodik.

A városban felütötte fejét a fertőző májgyulladás, nincs munkahely, vannak viszont felújításra szoruló középületeink, modernizálásra váró tömegközlekedésünk. A városban még mindig vannak szegények, vannak nyomortelepek, vannak elesettek. Az önök pedig arra vállalkoztak, hogy mindezeken próbálnak segíteni, minden emberen próbálnak segíteni. Nos lássuk!

Igyekszünk ebben a ciklusban a városvezetők nyomában lenni, felhívni a figyelmet minden jó kezdeményezésre és minden problémára.

Adná az ég, hogy jó kezdeményezésekkel lenne tele a blog.