Valaha Miskolcon legendásan jó volt a tömegközlekedés. Kellett is, hisz a több ezer embert, akik műszakváltáskor elkezdték és befejezték a munkát másképp lehetetlenség lett volna szállítani. A város szűk, és hegyek közé van szorítva: itt nem lehet párhuzamos útvonalakat csak úgy egyszerűen kialakítani: bele vagyunk szorítva a Szinva völgyébe.

Mégis pár évvel ezelőttig Miskolcon jó részt ismeretlen fogalom volt a közlekedési dugó. Ez a város igényeihez szabott, úgy ahogy jól működő tömegközlekedésnek volt köszönhető.

A rendszerváltás óta viszont pont hogy a tömegközlekedés kivéreztetése folyik a városban. A városházán senkit sem foglalkoztat, hogy a város igényeinek milyen hálózat, rendszer lenne megfelelő, senkit nem foglalkoztat a tömegközlekedési rendszer fejlesztése, ellenben nem akarnak költeni a közlekedési vállalatra. kampány időszakban néha megfogalmazódik valami, amit persze megígérnek és megvalósítanak, anélkül, hogy stratégiába illesztenék és megnéznék van-e értelme. Ilyen volt a 12-es visszahosszabbítása az Egyetem területére.

A helyzet az, hogy senki sem mérte fel még a város igényeit. Ha rápillantunk a térképre, akkor rájövünk a közlekedési rendszerünk fájdalmasan elavult. Az elmúlt húsz év változásait nem követte a hálózat, csak toldoztuk-foltoztuk.

Tipikus példa az északi végállomás a Repülőtér. A valaha a város széli állomást körbenőtte a város, és ma már két -három megállónyira északabbra lenne a helye a Bosch üzemein túl, rendszeres kapcsolatot biztosítva a a város legnagyobb gyárának. Arról az apróságról nem is beszélve, hogy a város legnagyobb foglalkoztatója (plusz a mellette lévő üzemek, munkahelyek, de még a a miskolci Készenléti Rendőrség is) megérdemel annyit, hogy munkavállalóknak ne kelljen akár háromnegyed órát gyalogolniuk az utolsó megállótól. Igény megvan, csak épp ezek az emberek nem voltak a választásokon olyan hangosak...

Vagy vegyük az Egyetemet. Az egyetem is több ezer embert foglalkoztat: hallgatók, oktatók ezrei mennek be minden nap. Több mint egy évtizede próbálkoznak, de senki sem oldotta meg az emberi tömegközlekedést. Ez nem a hosszú 12-esről szól. Az Egyetemnek többek között kötött pályára van szüksége. Villamosra. Pontosabban egy olyan villamosvonalra, mely a Tiszai pályaudvarról indul és a vasgyári vasútvonalon halad a vasgyárig és onnan a 2-es villamos vágányain a diósgyőri fővonalon megy Felső-Majláthig. Az egészben az a vicces, hogy a vágányzat néhány száz méter kivételével kész. Csak a koncepció hiányzik...

Számtalan ilyen probléma létezik még. Ilyen a Búza tér tehermentesítése, Martin-Kertváros és Szirma tömegközlekedése, illetve a helyközi forgalom, egy egységes Miskolc-környéki tömegközlekedési hálózat, mind meg ér egy posztot és a jövőben ez a téma rendszeresen fog a blogon szerepelni.

A tömegközlekedés fejlesztése - vagy nevezzük divatosan közösségi közlekedésnek - mindannyiunk érdeke. Nem csak a dugók miatt. Most jelenleg Miskolcon fúj a szél és tiszta a levegő. De néhány napja, amikor a november végi ködök beköszöntek, a Városban az egészségügyi határérték többszöröse volt a légszennyezettség. A szmog megült a városban és ha nem jön ez a kissé szelesebb időjárás, akkor lassan megfojt minket.

Hogy milyen hatásai vannak a tartós szmognak? Kérdezzék meg dr. Kriza Ákost, hisz ő orvos. Csak éppen úgy látszik, még több mint három év után sem tudja, hogy a tömegközlekedés megszervezése is a Hivatalának feladata...